Csendőrnap 2012

CSENDŐRNAP 2012

Egy kis történelmi visszatekintés:

Csendőrnap

A m. kir. Csendőrség alapításáról szóló 1881. évi III. t.c. királyi szentesítése február 14-én történt meg. Ezt a napot v. Szinay Béla altábornagy, a csendőrség felügyelőjének javaslatára, a testületnek a közbiztonság terén 50 éven át elért eredményei elismerésére 1932. december 30-án a Kormányzó Csendőrnappá nyilvánította.

Ez a nap a volt m. kir. Csendőrség részére katonai szünnap lett.

1933.-tól kezdve a csendőrök állomáshelyeiken istentiszteleteken vettek részt, majd közös díszebéd következett. Itt megemlékeztek a csendőrség múltjáról, a közbiztonsági szolgálatban, valamint az ország határainak védelmében elesett bajtársakról.

Nagyobb csendőr állomáshelyeken ünnepélyt rendeztek, ahol a katonai

parancsnokságok, polgári hatóságok és az egyházak is képviseltették magukat. Az

ünnepélyre meghívták a nyugdíjas csendőrbajtársakat is.

Az első csendőrnaptól a Testület feloszlatásáig február 14-én a budai vár díszőrségét, az udvarlaki őrséget a Kormányzó kérésére mindig a csendőrség adta. A csendőrségváltás a testőrök festői felvonulásával együtt a katonai kiképzés és a békepompa kivételesen megkapó eseménye volt.

Forrásmunka:

Dr. Rektor Béla, csendőr százados

A m. kir. Csendőrség Oknyomozó Története c. könyve

Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland,1980.

Összeállította Dr. Kiss Gyula

m. kir. csendőr százados

Eredetiben megtekinthető: http://www.csendor.com

1941. február
Magyar Világhíradó (részlet)

60 éves a csendőrség

A magyar királyi Csendőrség járőrei hatvan év óta járják szüntelenül a magyar vidéket, végzik a közbiztonság nehéz szolgálatát. Hatvan éves fennállásának ünnepén, a Csendőrnapon, a legfelsőbb hadúr rendeletére a királyi várban, első ízben adta a Csendőrség az udvarlaki őrséget.

A második világháború kapcsán az előretörő Vörös Hadsereg és az új kommunista magyar kormány üldözése elől sok csendőr Nyugatra kényszerült. Átmenetileg a Szövetséges Hatalmak táboraiban nyertek elhelyezést, amíg egy befogadó országba emigrálhattak. Ebben az időszakban alapította meg Jegenyés Pál, csendőr főtörzsőrmester és egykori őrsparancsnok hetedmagával a Magyar Csendőr Bajtársi Asztaltársaságot az ausztriai Grazban, 1947. június 21-én. Hivatalos kiadványuk, a Bajtársi Levél, 1948-ban került először kiadásra. Egy évvel később nevüket Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösségre változtatták (MKCsBK). Fő céljuk eleinte az otthon maradt, üldözött és nyugdíjuktól megfosztott csendőrök és családjaik támogatása, illetve a külföldre-szakadtak új otthonra találásában nyújtott segítségadás volt. Ezen túl céljuk a mai napig a világ minden tájára szétszórt csendőrök, csendőrleszármazottak és csendőrbarátok közötti kapcsolat fenntartása és a csendőrség jó hírnevének visszaállítása. Ez utóbbi érdekében támogatják a csendőrség történelmi múltjának kutatását, a történelmi igazságok feltárását és közzétételét, a töredékesen fennmaradt dokumentumok, szakirodalom és szépirodalom felkutatását és az utókor számára való átmentését. A csendőrök lassú kihalásával az MKCsBK tagságának zömét ma már csendőr leszármazottak, tiszteletbeli csendőrök és oly egyének képezik, akik az MKCsBK céljait magukénak tekintik. A fenti hagyományok, elvek és célok talaján állva az MKCSBK szellemi örököseként a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület alapszabályában megfogalmazottak szerint részt vállalunk az I.-II. világháborúkban hősi halált halt magyar katonák, csendőrök és az 1956-os magyar szabadságharc hősei sírhelyeinek gondozásában és a csendőrségi évfordulók kapcsán rendezvényeket szervezünk.

Ezekre tekintettel tartottuk meg 2012. február 14-én a Magyar Királyi Csendőrség születésének 131. évfordulóján CSENDŐRNAPI ünnepségünket a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának területén. A hely jellegére tekintettel csak meghívóval lehetett részt venni a rendezvényen.

Az ünnepség keretében történt: