| Tartalomjegyzék |
|---|
| Dr. Képíró Sánor emlékére |
| Képek és videók a temetésről |
| Videók az Istentiszteletről |
| A per |
| Minden oldal |
In Memoriam
Emlékezés: Dr. Képíró Sándor
Magyar Királyi Csendőr százados bajtársra

Életrajz:
Alapfokú tanulmányait Sarkadon végezte, középiskolába
Mezőtúron, majd Békéscsabán járt, a békéscsabai evangélikus gimnáziumban
érettségizett. 1932 és 1933. október 1. között a nyíregyházai 6. tüzérosztálynál
szolgált, ahonnan 1933. október 1-jén mint hadapród tűzmester szerelt le.
1933-ban beiratkozott a szegedi Ferenc József Egyetem Jogi Karára és 1937
májusában államtudományi doktorrá avatták. 1937 őszén beiratkozott a budapesti
Kereskedelmi Akadémiára, ahol kereskedelmi átképző tanfolyamon vett részt. 1938
májusában felvették a Magyar Általános Hitelbankba.
Ezután a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia csendőrtiszti tanfolyamára
jelentkezett, amit 1939 és 1940 között végzett el. 1940. július 9-én hadnaggyá
avatták. Ezt követően a csendőrség szolnoki szárnyához került
szárnyparancsnok-helyettesnek, majd Orosházára helyezték.
1941 májusában főhadnagy lett, majd decemberben áthelyezték a makói
csendőriskolába oktatótisztnek.
1942. január 21-23-án részt vett az újvidéki razziában.
Horthy Miklós kormányzó 1943 elején századossá léptette elő, majd Tóth Józsefet,
az újvidéki járőrvezető iskola parancsnokát helyettesítette annak távollétében.
1943 decemberében a Vezérkari Főnökség Szegedre idézte, előzetes kihallgatásra
az újvidéki események kapcsán. Ezt követően egészen 1944. június 1-ig eljárás
folyt ellene. 10 évi börtönre ítélték, de a büntetést nem kellett letöltenie, és
hamarosan visszahelyezték tisztségébe.
Később Kolozsvárra helyezték, majd augusztus 1-jétől Miskolcra, ahol a
csendőrkiképző iskola parancsnoka lett.
Miután az iskolát Németországba vezényelték, ő ott maradt egységével Miskolc
védelmére. 1944. december 2-án a harcoló magyar és német alakulatok tagjai közül
az egyik utolsóként hagyta el a várost. Ezután az előrenyomuló Vörös Hadsereg
elől a Német Birodalom területére (Ausztriába) menekült, a később a nyugati
szövetségesek által megszállt területre, így kerülte el a háború vége után a
szovjet fogságba esést.
A háború után Linzbe került, ahol beállt mezőgazdasági munkásnak. Később Linzben
a tolató-pályaudvaron vasutat épített, ahol egy magyar vasútépítő egységhez
került. Innen átment Tirolba, ahol feliratkozott az Argentin Katolikus Egyház
listájára és 1948. augusztus 1-jén Buenos Airesbe emigrált. Távollétében a
magyar népbíróság 14 év börtönre ítélte. Buenos Airesben egy textilgyárban
kapott munkát, megtanult szőni. 1950-ben megnősült, majd elvált, született két
gyereke.
A rendszerváltás után, 1996-ban hazajött, Budapesten telepedett le.
2011. szeptember 3-án érte a halál egy budapesti kórházban, szülővárosában,
Sarkadon helyezték végső nyugalomra református szertartás keretében 2011.
szeptember 24-én.
Halála után, posztumusz tüntették ki az 1956-os forradalomhoz való
viszonyulásáért és a magyarságért végzett munkájáért.
Nyugodjék békében a sokat szenvedett kiváló ember és magyar hazafi, Képíró
Sándor, s miképpen az a Requiem kezdő- és zárótételében is elhangzik: "Requiem
aeternam dona eis Domine, et lux perpetua luceat eis"!
Anyanyelvünkön: Adj, Uram örök nyugodalmat, és az örök világosság fényeskedjék
nekik. Ámen
Módosítás: (2011. november 10. csütörtök, 09:13)
In Memoriam


